Pszichológiai tanulmányaimat az ELTE-n, klinikai szakképzést a Semmelweis Egyetemen végeztem, emellett aktív analitikus terapeuta, pszichodráma asszisztens és coach képesítésem van.

Pszichológiai tanácsadást az angliai London School of Consuelling intézményében tanultam.

Kiképző terapeutám Dr. C. Molnár Emma az I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika pszichológusa volt, így neki köszönhetően már igen hamar találkoztam a nőgyógyászat területével, annak lélektani oldalával.

Szakdolgozatomban a meddő párok párkapcsolati dinamikáját vizsgáltam. Az anyaság mindig is érdekelt és fontos volt számomra, én magam sem tudtam soha elképzelni gyermek nélkül az életemet, így mindig nagyon együtt éreztem azokkal, akik ezzel a problémával fordultak hozzám és motivált vagyok abban, hogy segítsek nekik.

Szakmai érdeklődési területem a pszichoszomatikus betegségek, kapcsolati konfliktusok, az életvezetési elakadások feltárása, szorongásos és hangulati zavarok, az anyaság és az ezzel kapcsolatos veszteségek, a meddőség, az idealizált anyaság megélésének hiánya okozta szorongásos zavarok kezelése.

A Magyar Orvosi Kamara, az Aktív Analitikus Pszichoterapeuták Egyesületének valamint a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság tagja vagyok.

Folyamatos szupervíziómat Dr. Ormay István aktív analitikus pszichoterapeuta látja el.

Tanulmányok:

• 2014 – 2018: Felnőtt klinikai szakpszichológus, SOTE Általános Orvosi Kar, Klinikai Pszichológia Tanszék
• 2002 – 2007: Pszichológus, ELTE Pszichológia és Pedagógiai Kar, Személyiségpszichológia Szakirány
  Szakdolgozat címe: Meddő párok párkapcsolati dinamikájának vizsgálata
• (1992 – 1995: Közgazdász, Külkereskedelmi Főiskola)

A terápia célorientált: a páciens megtanulja kezelni a konfliktusait. Az aktív-analitikus pszichoterápiás módszert a technikai sokszínűség jellemzi; a pszichoanalitikus iskolák elméleti alapelveit elfogadva és részben azokra építve alkalmaz újításokat. Szemlélete szerint az önismeret nem cél, hanem eszköz a páciens számára a hasznos változás elérése érdekében.

A KIP módszerével végzett pszichoterápia lehetővé teszi a terápiás munkát közvetlenül a szimbólumon, majd a képhívást követő megbeszélés, jelentéskeresés által a tudatos síkon dolgozunk tovább. Ez a folyamat lehetővé teszi a korai emocionális hiányok feltöltését, a személyiségszerkezet utólagos érését, és a konfliktus feldolgozásnak a képi síkon való elvégzését.

Különféle módszerekkel éri el a változást a gondolkozásban és viselkedésben, a tartós érzelmi és magatartásbeli javulás érdekében. Készségeket tanít meg, azt, hogyan lehet a páciens önmaga terapeutája. A kognitív terápia önmagában és kiegészítő módszerként is hatékonyan alkalmazható például szorongásos, depressziós és pánik-zavarok esetén, párkapcsolati problémáknál, poszttraumás stressznél.

Lehetőséget ad, hogy a résztvevők rálássanak az őket most foglalkoztató kérdésekre, újragondolják és újrajátsszák a múlt eseményeit, megvizsgálják azokat egy másik szemszögből, új megoldási utakat találjanak. Célja, hogy a visszanyerjék spontaneitásukat, kreativitásukat a problémás helyzetekben.

A hagyományos kognitív viselkedésterápiát azzal egészítette ki, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a pszichés problémák gyermek- és serdülőkori eredetének feltárására, emotív technikákra, a terapeuta-páciens kapcsolatra és használja a módosult tudatállapotot, imaginációt valamint az egyszemélyes pszichodráma elemeket.